Az első hetek otthon két gyerekkel: küzdelem és apró sikerek

Ez most egy személyes írás lesz, amiben megosztom a tapasztalataimat arról, hogy mi változott nálunk 2 gyermek után, hogy éltem meg anyaként az első időszakot otthon, újdonsült 2 gyermekes anyukaként.

Őszinte leszek, én nem készültem fel lélekben annyira, hogy milyen lesz kettővel.

Amikor hazajöttünk a kórházból a második gyermekemmel, Mátéval, azt gondoltam, valahogy majd csak lesz... Janka, az elsőszülöttünk, mindig is nyugodt gyerek volt, ezért azt hittem, hasonlóan gördülékeny lesz az életünk ezúttal is.

A valóság azonban másképp alakult, és erre elég hamar fény derült.. Az első hetek mindannyiunk számára kihívást jelentettek.. enyhén szólva.. 🥲

Az egyik legnagyobb kihívás: alváshiány és figyelem mindkét gyereknek 

A legnehezebb talán az volt, hogy Janka ne érezze magát elhanyagolva a testvére miatt. Máté koraszülöttként jött világra, így az első hetekben szinte teljesen lekötötte a figyelmemet. A kórházból is később kerültünk haza, és amikor végre otthon voltunk, kiderült, hogy Máté nagyon sírós baba. 

Az első időszakban csak cumisüvegből etethettem, hogy pontosan nyomon tudjuk követni, hogy eszik-e rendesen, ráadásul az etetési időket is nagyon szigorúan kellett tartanunk.

Ez nekem már alapból egy nehezítés volt, mert Jankánál sose kellett fejnem, cumisüveget sterilizálnom, stb. Plusz maceraként éltem meg, alig vártam, hogy végre azt mondja az orvos, hogy "Anyuka, nincs szükség több cumisüvegre, innentől szoptathatja igény szerint a babáját."

 
Ehhez még hozzátett, hogy Máté rengetegszer ébredt, éjszakánként alig aludtunk, nappal pedig szinte folyton kézben volt. Ez persze Jankának is feltűnt, és igyekeztem ugyan vele is játszani, de egyszerűen nem voltam képes olyan figyelmet szentelni neki, mint korábban.

Emlékszem, volt egy pillanat, amikor egy fotelben ülve próbáltam szoptatni a síró Mátét, miközben Janka szintén keservesen sírt a lábam mellett, hogy játsszak vele. Az volt az egyik legrosszabb pillanat, teljesen belém ivódott.

Apró sikerek és boldog pillanatok

Persze akadtak szívmelengető pillanatok is, például mikor Janka odahasalt Mátéhoz a földön, és játszott neki.

Ahogy nevettek együtt, mindig úgy éreztem, hogy nincs ennél jobb dolog a világon. 

Az ilyen pillanatok adtak erőt a mindennapokban. 🌞

Mi maradt el? Idő magamra..

Bevallom, az első évben alig jutott idő saját magamra.
Máté rengetegszer ébredt éjjel, és az első hónapokban szinte elképzelhetetlen volt, hogy kimozduljak.

 
Az első igazi "kimenőm" a két gyerek után, csak Máté egyéves kora körül valósult meg: részt vettem Szolnoki Ági egyik egész napos festős workshopján.

Kint voltunk a természetben, az erdő szélén a fűben ülve festettük a tájat, óriási élmény volt, nagyon feltöltött.

Utólag másképp csinálnám?

Utólag talán több türelemmel próbáltam volna közelíteni mindkét gyerekhez, de az alváshiány és a stressz ezt nagyon megnehezítette.

Egyetlen dolog, amit tanácsolnék a hozzám hasonló helyzetben lévő anyukáknak: ne féljetek segítséget kérni: családtól, barátoktól, vagy akire rá merjük bízni a gyermekeinket. Mindenkinek szüksége van egy kis támogatásra, és ettől nem leszünk kevésbé jó anyák.

Azt vettem észre, hogy ez az egyről két gyerekre váltani téma eléggé megosztja az anyukákat, hogy melyik nehezebb: Újdonsült édesanyaként boldogulni, vagy hirtelen 2 gyermeket ellátni.

Többször hallottam már erről vitázni, sőt megsértődni anyukákat, mert ebben nem értettek egyet.

Nyilván, mert mindegyik szituáció más, szerintem ezt nem lehet ilyen könnyen összehasonlítani vagy eldönteni.

Nekem pl az utóbbi volt nehezebb, de biztos vagyok benne, hogy ha először születik egy kevésbé nyugodt babám, ezt másképp látnám. 🙃